Ne félj hallgatni, mert hidd el akkor vagy magányos mikor beszélsz.
Közben csak a saját hangodat hallod és minden egyes hang, ami elhagyja szádat kitakar egy másik hangot. Olyan hangokat melyeket érdemes észrevenni, odafigyelni rá. Például a szeretet vagy a szép hangját. Tudom, hogy a saját gondolataitól meg akar szabadulni az ember, vagy legalább megosztani a terhet másokkal, mert szótlanul hagyni fájdalmunkat, örömünket nem igazi élet. (Teher a gondolat, mert legyen az jó vagy rossz, súlya van ebben az életben. Akarva-akaratlanul kihat ránk és ezáltal másokra is.) Szükség is van a beszéd magányára, mert azzal felkészíted az elkövetkező némaságot. Én azonban azt mondom, ebben a világban nincs értékesebb az Isteni csendnél: Mikor a Férfi hallgat és szeretve érzi magát, mikor a Nő hallgat és biztonságban érzi magát, és mindőjük szívében béke honol.